60-as évek
Az intézmény az 1960/61-es tanévtől nem vett fel elsős tanulókat, a 2 éves mezőgazdasági gépészképzés szünetelt. Ismét a felnőttoktatásé lett a főszerep.
Az intézet feladatköre bővült:
– alapfokú traktorvezetők képzése (4 hónapos),
– traktoros-gépész szakmunkások képzése (6 hónapos),
– mezőgazdasági gépszerelők képzése (5 hónapos),
– egyes gépek kezeléséből speciális képzés bentlakásos tanfolyamokon.
1964-ben jelentős építkezések, felújítások, bővítések kezdődtek:
Egy 1964-ben készített kimutatásból kiderült az iskolában kiképzett tanulók száma 1949 óta, a Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola megalakulásától.
Munkagépkezelő 417 fő, alapfokú traktoros 3431 fő, szakmunkás oklevelet kapott 907 fő. Az iskola felügyeletéhez tartozó alapfokú tanfolyamokon kiképzett traktorosok száma: 4471 fő.
Az iskola összesen 9226 főt képzett ki 1949 óta.
1965. szeptember 1-jétől új korszak vette kezdetét az iskola életében, növénytermesztő gépész szakmunkástanuló fiatalok képzése indult 3 évfolyamon. A felnőttképzésről áttért az intézmény a fiatalok 3 évfolyamos iskolarendszerű képzésére. A diákok szerződést kötöttek gazdaságokkal, üzemekkel, ahol a sikeres vizsgák után elhelyezkedhettek.
A gyakorlati képzés hatékonyságának érdekében az intézmény szerződést kötött a Hajdúnánás-Tedej Állami Gazdasággal és a hajdúböszörményi II. Kongresszus Termelőszövetkezettel. Az üzemi gyakorlat magában foglalta a műhelymunkát (gépkarbantartás, gépjavítás, lakatos munka, kovácsolás), valamint a gépüzemeltetést.
Az iskola feladata maradt a gépes jellegű felnőttoktatás üzemi tanfolyamának szervezése, ellenőrzése, nyilvántartása, és a vizsgáztatás előkészítése Hajdú-Bihar megyében. A következő képesítéseket lehetett megszerezni az üzemi tanfolyamok keretében: betanított traktorvezető, Diesel adagoló és szabályozószerelő, mezőgazdasági gépszerelő, növénytermesztő gépészszakmunkás, állattenyésztési gépkezelő betanított munkás, kertészeti traktorvezető, növényvédő gépész, öntözőgép-karbantartó szerelő.
Erre az időre tehető a Szakma Kiváló Tanulója verseny kezdete. A Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szakmunkásképzési Felügyelősége a dísznövénytermesztő és kertépítő, zöldségtermesztő és hajtató, szőlőtermesztő, gyümölcstermesztő és faiskola-kezelő, baromfitenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, növénytermesztő gépész szakmákban hirdette meg a diákok vetélkedését. A megmérettetés írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből állt, iskolai és országos fordulót rendeztek.
1969. január 1-jétől az iskola elnevezése a MÉM Szakoktatási Felügyelőségének utasítására Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Hajdúböszörmény lett.